Templomtető felújítás
Minden vallási közösség legszentebb helye a templom, hiszen hitünk szerint itt tapasztalhatjuk meg Jézus Krisztus ígéretének igazságát: „veletek vagyok minden nap a világ végezetéig”. Jézus Krisztus jelenléte számunkra erőforrás, hogy velünk van az Isten és, hogy Hozzá bármikor jöhetünk itt van, köztünk van meghallgat minket, nála nyugalmat találunk. De Jézus jelenléte feladat is számunkra, hiszen méltó körülményeket kell teremteni számára. Templomépítő elődink is így gondolták ezt. Olyan templomot akartak és építettek, mely megfelel ennek. 1880-banfelépült templomunk a Szent István templom. A Plébánia történetét megörökítő könyv szerint azért készült a mellékhajók fölé lemezfedés, hogy a csapadék vizet így biztonságosan eltudják vezetni. 135 év telt el az óta. A lemezek elöregedtek, most már nem képesek a vizet elvezetni, több helyen átázott a tető, sőt a födém is, melynek következményeit sajnos csak akkor vettük észre, amikor már a mennyezeten megjelentek a beázás nyomai. Azonnali döntés és tettek váltak szükségessé, hiszen ki tudja milyen káros következményei lehetnének a további beázásoknak. A munkálatok során mint az a mellékelt képeken is látható, kiderült, hogy nagyon nagy a baj. A gerendák, a szarufák el vannak ázva, korhadva, a lemezfedés alatti deszkák is tönkre mentek, cserélni kell őket. Az ácsmunkákkal együtt a kijavított felületek bádogozása is megtörténik. Így reméljük, hogy a következő évtizedekben nem kell félünk a beázásoktól. Jelenleg a baloldali tető javítása van folyamatban. Előzetesen meg sem lehet mondani, hogy meddig húzódnak el a munkálatok és mennyibe fog kerülni, hiszen csak a felbontás után válik láthatóvá, hogy milyen állapotúak a gerendák, deszkák.
A munkálatok nagyságát, végét, így a kiadások összegét sem tudjuk előre. Minden anyagi támogatásra szükségünk van. Aki csak tud, segítsen! Köszönjük.
Farsangi forgatag a plébánián
Február első hétvégéjén, a Szent István plébánián, ismét megrendezésre került, a katolikus fiatalok körében egyre népszerűbbé váló, farsangi mulatság.
A farsangi programot és annak lebonyolítását, Király Dóra hitoktatónak köszönhetjük. Köszönet illeti meg az atyákat is a lebonyolításhoz nyújtott segítségért és a zsűrizésért.
Az idei farsang az utazás témáját járta körbe nagyon széles spektrumban.
A vendégek már a megérkezésük pillanatába válaszút elé kerültek. Dönteniük kellet, ki melyik városba utazna el a felsoroltak közül. Ez alapján lettek a csoportok kialakítva, melyek az egyes kontinensek neveit vették fel.
Következő feladatként, négy különleges tulajdonságú vagy elhelyezkedésű város lett megemlítve. A felsorolt dolgok közül a csapatok választhatták ki, mit vinne magával oda, ha odautazna.
Ez után egy híres épületet kellett megjeleníteni, a kontinensükről. Mindenkinek részt kellett vállalnia a megjenítésben. Ötletes alkotások születtek, mint az amerikai Szabadság szobor, pisai ferde torony, Siva istennő.
A test megmozgatása után az agy megtornáztatása következett. Egy teszt helyes kitöltése volt a cél. A kérdések természetesen minden témát érintettek, ami a földrajzzal és az utazással kapcsolatos. Legmélyebb, legmagasabb, legkisebb, hol található, stb.
Az ember utazás közben meg is éhezik. Ezért ez a feladat sem maradhatott ki a csapatok megmérettetéséből. Több féle méretű drazsét kellett elfogyasztani evőpálcikával, időre. Nagy szurkolás lelkesítette a versenyben résztvevőket.
Utazás közben sok helyen megfordul az ember. Az otthoniaknak is jó volna beszámolni, merre járunk. Ezt jelenítette meg a következő feladat. Felsorolt szavak beleszövésével, egy frapáns uti beszámolót kellet a csapatoknak összehozni. Nagyon jó, kacagtató és szívderítő írások születtek.
Ehhez kapcsolódott a következő feladat is, ahol képeslapot kellet írni a családnak, a szállásról, időről az otthoniak hiányáról. A képeslapokat felbélyegezve, megcímezve kellett feladni.
Az utazás során szükség van pénzre is, hogy a szeretteinknek vásárolni tudjunk. Az újabb feladat, bankjegy felismerés volt. Vetítés segítségével, tíz nemzet pénzét láthattuk. Minnél több felismerése volt a feladat. Bónuszként Gyula atya felajánlott öt pontot annak a csapatnak, amelyik egy pénzt sem ismer fel a bemutatottak közül. Szerencsére, nem élt senki ezzel a lehetőséggel.
Egy nemzethez hozzátartozik a népviselete is. Minden csapat a saját földrészén élő népek közül válaszhatott egyet, akinek a népviseletét lerajzolhatta. Szép alkotások készültek.
Újra megéheztek a csapatok. Borítékot húztak és a benne felsorolt vagy képen látható összetevőkből, el kellett készíteni egy komplett ebédet. Az összetevők és a belőlük elkészült ételreceptek is izgalmasak voltak. Például: Béka körömpörkölt, töltött hernyó.
A csapatok élhettek a gyűjtőszenvedélyüknek is. A plébánián kis képek lettek elrejtve. Ezekből kellett minél többet összgyűjteni. Fontos feladtat volt, mert sokat változtathatott a célegyenesben a csapatok helyezésén.
Levezető játékként, papírba csomagolt kis meglepetések mentek kézről kézre, amikor a zene leállt, egy réteg papír lekerült a csomagról. Az nyerte meg az ajándékot, aki az utolsó csomagolást szedte le.
A program folytatásaként a csapatok, majd a jelmezbe öltözöttek díjazása kövtekezett.
Ez a szép este nagyon sok izgalmat és érdekességet tartogatott a farsangozók számára. Reméljük, jövőre is sok fiatalt megmozgat ez az esemény és új arcok is csatlakoznak hozzánk.
Városi keresztút
Több évre visszanyúló hagyomány városunkban, hogy virágvasárnap előtti pénteken a két Egyházközség közösen végzi a keresztutat. Így volt ez ebben az évben is. Április 11-én, pénteken este közös szentmise volt a Sarlós Boldogasszony templomban. A szentmise után indult a keresztút a Béke téren át a Kossuth utcán a Szent István templomig. Az állomásoknál egy-egy közösség elmélkedései hangzottak el, felidézve Jézus szenvedés történetének részleteit Pilátus házától a Golgotáig. A közös keresztút alkalom és lehetőség volt arra, hogy tudatosítsuk magunkban Isten végtelen szeretetét, hogy Fiát adta értünk, Aki a mi üdvösségünkért meghalt és feltámadt. De arra is jó lehetőség volt, hogy hitünkről tanúságot tegyünk a templomon kívül is.
Farsang 2016
Egyházközösségünkben január 30-án, a közösség fiataljai számára, a plébánián ismét megrendezésre került a már több éve szokásos farsangi mulatság. A programot ismét nagy érdeklődés követte. Idén új vendégek, a fülöpjakabi fiatalok is csatlakoztak ehhez az eseményhez.
A farsangi programokat most is a sokszínűség és a változatosság jellemezte, melyet Király Dóra hitoktatónak köszönhetünk. Ezúton is köszönjük neki az áldozatos munkáját.
Az idei farsang központi témája a tánc volt.
Első feladatként a csapatoknak el kellett készíteniük a csapatcímert. Olyan címert, ami jellemzi csapatukat.
A második feladatban vetített képeken, országok illetve földrészek alapján ki kellett a csapatoknak kitalálniuk, milyen táncok jellemzőek az adott tájegységre.
A következő feladatban a csapatok bemutathatták tánctudásukat. Különböző zenei részletek hangoztak fel, ezekre kellett a csapatoknak a megfelelő táncot lejteni. Minél életszerűbben mutatták be a táncot, annál több ponttal értékelte a zsűri a csapat munkáját.
Újabb feladat következett, ahol minél több táncstílust kellett felsorolni, amelyeket Magyarországon táncolnak.
Ötödik feladat egy flamenco ruha elkészítése volt. A ruhát piros és fekete krepp papírból kellett elkészíteni. Nagyon szép és kreatív alkotások születtek.
Ezt követően a csapatokból kiválasztott pár versenyzőt a zsűri. Fejhallgató segítségével hallgattak zenéket a kiválasztottak és erre a zenére kellett táncolniuk. A csapatok feladata, kitalálni, milyen táncot láthattak a csapattársuktól.
Következett a tánclépések írása másik csoportnak feladat. Ennek lényege, hogy tánclépéseket kellett a csapatoknak papírra vetni, majd a papírlapok cseréje után és egymás tánclépéseit kellett előadniuk a zsűrinek.
Utolsó feladatként lufitánc következett. Mindenki kapott a bokájára lufit. A másik csapat lufijának kipukkasztása volt a lényeg. Némelyik lufiban voltak képrészletek. Akik képes lufit pukkantottak, és saját kép kirakásához tartozó képrészletet találtak benne, kirakhatták belőle a csapatnak kijelölt képet.
A közös programok után beszélgetős, sütizős, üdítőzős és táncos mulatság következett, ahol egy kis néptánc, limbózás, vonatozás, diszkózás váltotta egymást. Az egész este jó hangulatban telt, mindenki jól érezte magát.
Szikla Erdélyi kirándulás
2015. augusztus másodikán, korán reggel, nekiindult a csapat, hogy felfedezze Erdély szépségeit. A kis csapat előre beosztva már régóta, lelkesen készült olyan információkkal, képekkel, izgalmas legendákkal, amikkel érdekesebbé tehették a kirándulás során megtekintett helyszíneket.
Utunk egyenesen Aradra vezetett. Itt megnéztükaz aradi vértanúk emlékhelyét, aholsok koszorú, magyar nemzeti szalag és gyertya emlékeztetett a régmúlt szomorú eseményére. Mi is elidőztünk kicsit, pár gondolattal emlékezve a hősökre.
Következő megállónk Máriaradna lett volna, de a búcsú miatt felgyülemlett tömeg miatt több kilométeres torlódás volt az úton és rendőrök irányították a forgalmat. Így tovább folytattuk az utunkat a Hunyadi várhoz. Itt szintén sikerült sokat elidőznünk. Nagyon sok szép megmaradt, feltárt és restaurált emléket, szobrot, érmeket, bútorzatot, valamint korhű ruhába öltöztetett bábut láthattunk. A vár és a kilátás is pazar volt.
Gyulafehérvárra utaztunk tovább. Itt az Érseki Székesegyházat néztük meg. Sajnos csak kívülről, mert zárva volt, de így is felemelő látványt nyújtott a templom. A városközpontban hatalmastömeg hömpölygött. A járdán felállított bódéksokasága tárult elénk, ahol megkóstoltuk a méltán híres erdélyi kürtöskalácsot. Indulás előtt benéztünk az ortodox székesegyházba is. Nekem élmény volt, mert még soha sem jártam ilyen templomban.
Újra buszra szálltunk és újabb több órás utazás után megérkeztünk szálláshelyünkre, Korondra. A késői érkezés ellenére, szíves vendéglátással fogadtak minket. A csapat gyorsan elfoglalta a szállást és többen le is dőltek. Páran még beszélgettünk egy kicsit a nap eseményeiről és tervezgettük a reggeli indulást.
Hétfőn is sok célt tűztünk ki magunk elé. Először Farkaslakára mentünk. Itt felmásztunk a Jézus Szíve kilátóhoz. A kilátóról nagyon szép kép tárult elénk.
Innen lejutva Csíksomlyó volt a következő megállónk. Itt a kegytemplomban közösen imádkoztunk és énekeltünk a Szűzanyához, majd felmentünk hozzá az oltár fölé és ott mindenki pár szóval imádkozhatott hozzá. Utána a borvízforrás mellett felkapaszkodtunk a csíksomlyói búcsú helyszínére és az oltárként szolgáló emelvényen énekeltünk pár éneket.
Az éneklés után visszatértünk a buszhoz és Hargitafürdőre indultunk. Sajnos mire odaértünk a mofettákat már nem tudtuk megtekinteni, így csak körbesétáltuk és felolvastuk a helyről begyűjtött információkat. Mihály atya pár perc erejéig meglátogatta a Pálos atyákat. A rövidre sikerült hargitafürdői kitérő után, visszaindultunk Korondra.
Kedden ismét nekiindultunk az újabb látnivalók felfedezésének. Első utunk a Békás-szoroshoz vezetett. Hosszú,meredek és elég kanyargós út vezetett odáig. Nem az alföldhöz szokott embernek és autónak való helynek mutatkozott. Azért odaértünk minden gond nélkül. A szokásos hatalmas tömeg és a mindenhol elmaradhatatlan kirakodó vásár mellett a meredek sziklákban és a mellettük folyó kis hegyi patakban gyönyörködhettünk. Páran egy másik csoportból még meg is fürödtek az eléggé hideg patakban.
More Articles ...
Page 5 of 7