Őseink, hőseink nyomában

Megjelent: 2015. október 20. kedd
Írta: Hajagos Gyula

Randai templomEbben az évben is meg lett szervezve a hagyományos őszi egyházközségi zarándoklat.

Október 17-én a kora reggeli órákban 55 zarándok indult útnak, hogy őseink nyomán elzarándokoljon Máriaradnára. Máriaradna évszázadokon át a Dunától keletre lévő Egyházközségek zarándokhelye volt. KegyképA dunántúli hívek Máriazellbe mentek a Szűzanyát köszönteni. Egyházközségünk hívek sokszor keltek útra gyalogosan, hogy életükre Isten áldását kérjék a Szűzanya közbenjárására. Ezeknek a régre visszanyúló zarándoklatoknak bizonyítéka a máriaradnai templom mögötti Kálvária dombon lévő szoborfülke, melyet a”Kunfélegyházi Szent István templombeli hívek állítottak 1890-ben” Az elmúlt évek csíksomlyói zarándoklata alkalmából többször megálltunk, hogy őseink nyomán a radnai Szűzanyát köszöntsük. 2012-től igen jelentős felújítás történt a kegyhelyen, így mostanra egész más látvány fogadott bennünket. A templom kívül belül megújult, folyamatban van a volt ferences kolostor renoválása is. Az esős idő miatt nem tudtunk felmenni Templombelsőa Kálváriára, de a templomban volt lehetőség szentmisét tartani. A mise után Reinholtz András plébános atya köszöntött bennünket és részletesen ismertette a kegyhely történetét és tájékoztatott a felújítás jelenlegi állásáról. Abban a reményben köszöntünk el, hogy amikor már minden munka befejeződik és az időjárás is kedvező lesz visszamegyünk, hogy teljes szépségében láthassuk az ősök  szeretett búcsújáró helyét és a „mi Máriánkat”

Aradi vértanúk emlékműveAz ősök nyomából a hősök útjára indultunk, hiszen Máriaradna egészen közel van Aradhoz. Mindannyiunk számára Arad a „Magyar Golgota” helye. Kötelességünk mindenkor, de különösen októberben, hogy tisztelegjünk az aradi vértanúk előtt. 1849. október 6. a magyar történelem leggyászosabb napja. De ők hősisen viselt vértanúságukkal örökre halhatatlanná váltak. Szívszorító érzések és gondolatok töltöttek el bennünket, amikor azon a helyen énekeltük a magyar himnuszt ahol őket kivégezték. A tisztelgés után az aradi Városi Múzeumba mentünk, ahol a vértanúk tárgyaiból láthattunk kiállítást. Mindenkit, aki csak ott volt mélyen megérintett a tény, hogy amit ott láthattunk az az övék volt, ők használták, akár dicsőséges csatáikban, akár vértanúhalálukban.

Aradon járva mindenképpen be kell térni a Fő utcán lévő monumentális minorita templomba. Megtettük mi is, sajnos csak rövid ismertetőt hallgathattunk meg a kezdődő közös imádság miatt.

Estébe nyúló programunk után hazaérve azzal köszöntünk el, szép nap volt, lélekben és érzésekben gazdagodtunk.

Nyitott templomok éjszakája

Megjelent: 2015. szeptember 20. vasárnap
Írta: Rőfi Géza

Templomunk az idén is csatlakozott a Nyitott Templomok Éjszakája programokhoz. A szeptember 19-én megtartott rendezvényt, az idén is igen nagy érdeklődés kísérte. Sok művész állított ki a műveiből. A szebbnél szebb alkotások a templom teljes területén elhelyezve emelték az este színvonalát. A kiállított művek mellett több programon és előadáson is részt vehettek a látogatók. A programokkal párhuzamosan, ismét megtekinthető volt a templom egyik tornya, a Szent Anna harang és a harangjáték.

A programok az esti szentmisével kezdődtek. A szentmise után a templom bejárata előtt, a Szent István téren a Kiskunfélegyházi Fúvószenekar, térzenével kedveskedett az érdeklődő tömegnek.

 Ezt követően már a templomban, Hajagos Gyula plébános atya, köszöntő szavait hallgathattuk meg.

Ismét a Kiskunfélegyházi Fúvószenekar repertoárjából hallhattunk pár művet felcsendülni.

Az „Isten sugallatára”-szakrális művészeti kiállítást, Gyergyádesz László művészettörténész nyitotta meg.

 A megnyitó után Tóth Csaba tanár úr vezetésében, a Constantinum Intézmény színjátszó csoportjának előadását láthatták az érdeklődők.

Ezt követte a Palestrina Kamarakórus színes műsora.

Ismét egy zenés előadás következett. Dr. Tóth Ákos tárogatón és Fazekas Tamás orgonán, egy fület gyönyörködtető koncertet mutatott be a hallgatóságnak.

Befejező programként, Fazekas Tamás kántor az orgona történetéről felépítéséről működéséről tartott bemutatót. A bátrabbak kipróbálhatták és belülről is megtekinthették a hangszert, kezükbe vehettek egy-két orgonasípot is.

 

Egyházközségi majális

Megjelent: 2015. máj. 19. kedd
Írta: Administrator

Május harmadik szombatján ismét megrendezésre került a már hagyományossá vált egyházközösségi majális a Hittanyán. Az esősnek ígérkező időjárás ellenére szép számú érdeklődő jelent meg a rendezvényen. Egy lelkes kis csapat már hajnal öt órakor kiindult a Hittanyára, hogy előkészítse a helyet és az ebédet a vendégek számára. 

A program Gyula atya biztató szavaival kezdődött. Ez után voltak akik kirándulni indultak, hogy megismerkedjenek a Bugaci Nagyerdő titokzatos világával, és voltak akik maradtak a Hittanyán, hogy  egy szellemi vetélkedőn vegyenek részt. A szellemi vetélkedő tesztlapja szerzetesrendek mindennapjait, szokásait vette gorcső alá hiszen ez az év Egyházunkban a szerzetesség éve. A simának és egyenesnek nem mondható útról visszatérők számára igazi felüdülés volt a finom fogadtatás, hiszen ekkora a bográcsban elkészült a marhapörkölt.

Az ebéd után a szellemi vetélkedő eredmény hirdetése következett. A csapatok nagy örömmel vették át megérdemelt csoki jutalmukat.

Elmaradhatatlan majális programok következtek, kötélhúzásban és  zsákban futásban mérhették össze az emberek az erejüket és ügyességüket. Voltak családi kötélhúzások, a hitoktatókat a hittanosok próbálták elhúzni, az atyák izmai is egymásnak feszültek, de a nagypapák és nagymamák is összemérték erejüket. A programokkal párhuzamosan focizásra, tollasozásra és egyéb szabadidős tevékenységre is volt lehetőség.

Az egész majális program jó hangulatban telt el. Nagy lehetőség volt a személyes beszélgetésre, a kapcsolatok erősítésére az Egyházközségen belül. Olyanok is tudtak találkozni, beszélgetni egymással, akik egyébként a templomból csak látásból ismerik egymást.

Köszönet mindenkinek, aki tett a napért.

Reméljük jövőre is nagy érdeklődés kíséri majd az eseményt.

Image 001
Image 002
Image 003
Image 004
Image 005
Image 006

Templomtető felújítás

Megjelent: 2015. március 07. szombat
Írta: Hajagos Gyula

Minden vallási közösség legszentebb helye a templom, hiszen hitünk szerint itt tapasztalhatjuk meg Jézus Krisztus ígéretének igazságát: „veletek vagyok minden nap a világ végezetéig”. Jézus Krisztus jelenléte számunkra erőforrás, hogy velünk van az Isten és, hogy Hozzá bármikor jöhetünk itt van, köztünk van meghallgat minket, nála nyugalmat találunk. De Jézus jelenléte feladat is számunkra, hiszen méltó körülményeket kell teremteni számára. Templomépítő elődink is így gondolták ezt. Olyan templomot akartak és építettek, mely megfelel ennek. 1880-banfelépült templomunk a Szent István templom. A Plébánia történetét megörökítő könyv szerint azért készült a mellékhajók fölé lemezfedés, hogy a csapadék vizet így biztonságosan eltudják vezetni. 135 év telt el az óta. A lemezek elöregedtek, most már nem képesek a vizet elvezetni, több helyen átázott a tető, sőt a födém is, melynek következményeit sajnos csak akkor vettük észre, amikor már a mennyezeten megjelentek a beázás nyomai. Azonnali döntés és tettek váltak szükségessé, hiszen ki tudja milyen káros következményei lehetnének a további beázásoknak. A munkálatok során mint az a mellékelt képeken is látható, kiderült, hogy nagyon nagy a baj. A gerendák, a szarufák el vannak ázva, korhadva, a lemezfedés alatti deszkák is tönkre mentek, cserélni kell őket. Az ácsmunkákkal együtt a kijavított felületek bádogozása is megtörténik. Így reméljük, hogy a következő évtizedekben nem kell félünk a beázásoktól. Jelenleg a baloldali tető javítása van folyamatban. Előzetesen meg sem lehet mondani, hogy meddig húzódnak el a munkálatok és mennyibe fog kerülni, hiszen csak a felbontás után válik láthatóvá, hogy milyen állapotúak a gerendák, deszkák.

A munkálatok nagyságát, végét, így a kiadások összegét sem tudjuk előre. Minden anyagi támogatásra szükségünk van. Aki csak tud, segítsen! Köszönjük.

Image 001
Image 002
Image 003
Image 004

Farsangi forgatag a plébánián

Megjelent: 2015. február 16. hétfő
Írta: Rőfi Géza

Február első hétvégéjén, a Szent István plébánián, ismét megrendezésre került, a katolikus fiatalok körében egyre népszerűbbé váló, farsangi mulatság.

A farsangi programot és annak lebonyolítását, Király Dóra hitoktatónak köszönhetjük. Köszönet illeti meg az atyákat is a lebonyolításhoz nyújtott segítségért és a zsűrizésért.

Az idei farsang az utazás témáját járta körbe nagyon széles spektrumban.

A vendégek már a megérkezésük pillanatába válaszút elé kerültek. Dönteniük kellet, ki melyik városba utazna el a felsoroltak közül. Ez alapján lettek a csoportok kialakítva, melyek az egyes kontinensek neveit vették fel.

Következő feladatként, négy különleges tulajdonságú vagy elhelyezkedésű város lett megemlítve. A felsorolt dolgok közül a csapatok választhatták ki, mit vinne magával oda, ha odautazna. 

Ez után egy híres épületet kellett megjeleníteni, a kontinensükről. Mindenkinek részt kellett vállalnia a megjenítésben. Ötletes alkotások születtek, mint az amerikai Szabadság szobor, pisai ferde torony, Siva istennő.

A test megmozgatása után az agy megtornáztatása következett. Egy teszt helyes kitöltése volt a cél. A kérdések természetesen minden témát érintettek, ami a földrajzzal és az utazással kapcsolatos. Legmélyebb, legmagasabb, legkisebb, hol található, stb.

Az ember utazás közben meg is éhezik. Ezért ez a feladat sem maradhatott ki a csapatok megmérettetéséből. Több féle méretű drazsét kellett elfogyasztani evőpálcikával, időre. Nagy szurkolás lelkesítette a versenyben résztvevőket.

Utazás közben sok helyen megfordul az ember. Az otthoniaknak is jó volna beszámolni, merre járunk. Ezt jelenítette meg a következő feladat. Felsorolt szavak beleszövésével, egy frapáns uti beszámolót kellet a csapatoknak összehozni. Nagyon jó, kacagtató és szívderítő írások születtek.

Ehhez kapcsolódott a következő feladat is, ahol képeslapot kellet írni a családnak, a szállásról, időről az otthoniak hiányáról. A képeslapokat felbélyegezve, megcímezve kellett feladni.

Az utazás során szükség van pénzre is, hogy a szeretteinknek vásárolni tudjunk. Az újabb feladat, bankjegy felismerés volt. Vetítés segítségével, tíz nemzet pénzét láthattuk. Minnél több felismerése volt a feladat. Bónuszként Gyula atya felajánlott öt pontot annak a csapatnak, amelyik egy pénzt sem ismer fel a bemutatottak közül. Szerencsére, nem élt senki ezzel a lehetőséggel.

Egy nemzethez hozzátartozik a népviselete is. Minden csapat a saját földrészén élő népek közül válaszhatott egyet, akinek a népviseletét lerajzolhatta. Szép alkotások készültek.

Újra megéheztek a csapatok. Borítékot húztak és a benne felsorolt vagy képen látható összetevőkből, el kellett készíteni egy komplett ebédet. Az összetevők és a belőlük elkészült ételreceptek is izgalmasak voltak. Például: Béka körömpörkölt, töltött hernyó.

A csapatok élhettek a gyűjtőszenvedélyüknek is. A plébánián kis képek lettek elrejtve. Ezekből kellett minél többet összgyűjteni. Fontos feladtat volt, mert sokat változtathatott a célegyenesben a csapatok helyezésén.

Levezető játékként, papírba csomagolt kis meglepetések mentek kézről kézre, amikor a zene leállt, egy réteg papír lekerült a csomagról. Az nyerte meg az ajándékot, aki az utolsó csomagolást szedte le. 

A program folytatásaként a csapatok, majd a jelmezbe öltözöttek díjazása kövtekezett.

Ez a szép este nagyon sok izgalmat és érdekességet tartogatott a farsangozók számára. Reméljük, jövőre is sok fiatalt megmozgat ez az esemény és új arcok is csatlakoznak hozzánk.