Templomunk története

Megjelent: 2013. október 11. péntek
Írta: Administrator

A templom

A Pártos Gyula tervei szerint, neoreneszánsz stílusban, 1872-80 között épült, Szent István király tiszteletére szentelt templom a zártsorú beépítésű fő utcán, szabadon áll. A római katolikus templom két toronnyal, íves apszissal, a fő-, mellék- és kereszthajóval, karzattal és négyzetes sekrestyékkel rendelkezik. A bejárat előtt árkád található, az előcsarnok kereszboltozatos, a főhajó négy boltszakaszos, a mellékhajó síkmennyezetes, a karzat csehsüveg boltozatos. A boltszakaszokat hevederívek választják el egymástól. A kereszthajó és a főhajó metsződésében csegelyes kupola készült. A belső gazdagon díszített. Az ötszögű cikkelyes kupola fedésű szentély lépcsőzetesen megemelt főoltárának táblaképén István király felajánlja a koronát Máriának, a négy fa mellékoltár és a márvány oltár a kereszthajóban található. A belsőben szobrok, faragott padok, orgona, freskók, falfestés, szószék, harangok találhatók.

A római katolikus újtemplom és a közelben álló régi templom a település szakrális központját képezik, városképileg jelentősek. A templom Pártos Gyula, a magyar építészet kiemelkedő alakjának életművét képezi. Mind az épület, mind XIX. és XX. századi berendezése fontos helytörténeti, művészettörténeti és műemléki értéket képvisel. Védetté nyilvánítása ezen értékek megőrzése, műemléki kutatása szempontjából is indokolt.

A templomról készült legtöbb terv elveszett, jelenleg a Váci Püspöki és Gazdasági Levéltárban találhatók térképek, és a templom egyik ablakáról készült rajzok.

A templom építésének története

A 19. században a társadalmi és a keresztény élet fellendülésnek indult Kiskunfélegyházán. Először 1802-ben vetődött fel egy második templom építésének gondolata az egyre gyarapodó, szinte csak katolikusok által lakott településen. Az egyház képviselőtestülete 1872-ben mondta ki az új templom szükségességéről szóló határozatot. Megalakult a Templomépítő Bizottság, amely Pártos Gyula műépítészt kérte fel az új, impozáns templom tervezésére. A telket a város adományozta. Az alapkőletétel 1872-ben történt, és Peitler Antal József váci püspök szentelte fel 1880-ban. Szükségessé vált egy új plébánia alapítása is, erről 1885 augusztusában született végleges határozat.

A hívek adakozásának köszönhetően elkészültek a berendezési tárgyak: 1885-ben a Szentháromság-szobor (Maltár Pál és Vidéki Borbála adományából Gablonszky A. budapesti műkőfaragó és szobrász készítette márványból), 1886-ban az ezüst kereszt (T. Szabó Imre tanácsnok és felesége Fodor Emma adományából, Kriszta és Leitner budapesti egyházi-díszmű gyárasok készítették) és a fából faragott angyal szobor (özv. Endre Jánosné szül. Csányi Veronika adományából, a budapesti Oberbauer Alajos-féle cég készítette). 1888-ban készítette el Ország Sándor az orgonát. 1889-ben a Lourdesi Szent Szűz-képet és a Jézus és Mária Szent Szíve-szobrot T. Szabó Imre tanácsnok és felesége Fodor Emma adományozta. 1891-ben Pentl Antal műlakatost bízták meg a szószék tervezésével. 1894-95-ben 2-2 oltárt adományoztak a templomnak. 1899-ben adományozták a Páduai Szent Antal-szobrot és a toronyórát (Bényi Károly városi lakos). 1900-ban Majer E. budapesti szobrász készítette a márvány Mária-szobrot. 1901-ben a temesvári Nagy N. János műfaragó műhelyében készült a Szent Család-szobor (özv. Rusai Bálintné szül. Kanyó Katalin adományából). 1908-ban a templom elhanyagolt állapotban volt. A tető beázott, a csatorna tönkrement. A külső restaurálás tervezésére Morbiker Nándort, a kivitelezésre Merbl Adolfot kérték fel. A bádog fedést eternitre cserélték. Lohr Ferenc és Szerenca Antal festőket kérték fel a templom belső festésének és az üvegfestésű ablakok terveinek elkészítésére. A tetőzet felújításának, a sekrestyék lebontásának és megnagyobbításának valamint a templom külső felújítási terveinek elkészítésére Morbitzer Nándor budapesti műépítészt kérték fel. 1909-ben Palka József budapesti mester készítette a két kettős üvegfestésű ablakot (Lőrincz József adományából), amelyek Jézus és Mária Szent Szívét valamint Mária Magdolnát és Szent Bertalan apostolt ábrázolják.

A háború alatt elvitték a harangokat és az orgonasípokat, hogy fegyvert készítsenek belőlük. 1916-ban három harangot vittek el: A 2. harang 697 kg súlyú, 100 cm alsó átmérőjű, 95 cm magas volt. Egyik oldali felirata: „Készítették Juhász András, és Seres József, az új templom részére, Szent István Király tiszteletére, Öntötte Walser Ferencz, Budapesten 1888., 1157. sz.” A másik oldalon: Szent István álló alakja. A 3. harang 459 kg súlyú, 90 cm alsó átmérőjű, 80 cm magas volt. Egyik oldali felirata: „A Boldogságos Szűz tiszteletére, Készítette, Kiskunfélegyháza város, R. Kath. Közössége 1880., Öntötte Walser Ferencz, Budapesten, 1156. sz.” A másik oldalon: Szűz Mária alakja. A 4. harang 202 kg súlyú, 70 cm alsó átmérőjű, 60 cm magas volt. Egyik oldali felirata: „Készítették Zanócz Imre, és fogadott leánya, Faragó Rozália, Szt. József tiszteletére 1880, Öntötte Walser Ferencz, Budapesten, 1155. sz.” A másik oldalon: Szent József álló alakja a kis Jézussal. A nagy harangot 1918-ban vitték el darabokban. Ütő és felszerelés nélkül 1501 kg súlyú volt, alsó átmérője 141 cm, kerülete 435 cm, felső átmérője 65 cm, kerülete 225 cm, magassága 140 cm, falvastagsága 16 cm volt. Egyik oldali felirata: „Készítette Fazekas Anna Kalmár, Józsefné az új-templom részére., Elhunyt kedves szüleinek Fazekas, László és Ring Franciskának emlékül: Szent Anna tiszteletére, 1880, Öntötte Walser Ferencz, Budapest., 1158. sz.” Összesen 72 db 145,75 kg összsúlyú orgonasípot vittek el.

1923-ban megalakult a 100 tagú harangbizottság, és 1925-ben megrendelték a 4 új harangot, amelyeket a Budapesti Ecclesia Harangművek öntött. A Szent Anna-nagyharang D hangú, 1385 kg súlyú, 131 cm alsó átmérőjű. Felső pártázatán felül szőlőfürt-díszítéssel van ellátva. Egyik oldalán Szent Anna domborműve látható a következő szöveggel: "Szent Anna! Vígasztald a szenvedőket, az ínséggel küzködőket. Minden árvát, özvegyet segítsen föl szent kezed.” A Szent István-harang: Fisz hangú, 660 kilós, 104 cm az átmérője. A harangpalást külsején az a dombormű látható, amint István király felajánlja a magyar koronát Máriának. Felirata: „Hol vagy István király! Rólad emlékezvén csordulnak könnyeink.” A Szent József-harang A hangú 280 kg-os, 80 cm alsó átmérőjű. Egyik oldalán Szent József képe látható, alatta a felirat: "Szent József, oltalmazd egyházunkat". A Szentháromság-lélekharang H hangú, 67 kg-os, átmérője 49 cm.

1938-ban Lohr Ferenc és Tary Lajos festőművészek tervezték és kivitelezték a templom belső festését. 1939-ben a váci Schaeffer mester új orgonát készített. A második világháborúban jelentős rombolás nem érte, a festés teljesen ép maradt, az orgonát szilánkok sértették meg, azonban a legtöbb ablak kitört. 1946-ban beüvegezték az ablakokat, 1947-ben az oldalhajók színes üvegablakokat kaptak. A rendbe hozott ablakokat kívülről dróthálóval védték. 1948-ban elkészítették az oldalhajó ikerablakainak figurális mellképes üvegezését. 1951-ben a baloldali sekrestyéből ruhatárolót, a jobboldaliból irodát alakítottak ki. 1955-ben elkezdték rendbe hozni a szobrokat, oltárokat helyeztek el a templomkertben. 1956-ban 2 db egyfülkés gyóntatószéket helyeztek el. 1957-ben megjavították a csatornát, Papp Zoltán haranggépesítővel gépesítették a nagyharangot. 1958-ban a Fővárosi Hangszergyár elkészítette a 3 manuálos és 26 regiszteres orgonát. 1960-ban korszerűsítették a villamos-hálózatot és renoválták a tetőszerkezetet. 1961-ben elhelyezték a Szent Margit- és Szent Erzsébet fa szobrokat. 1962-ben a kereszthajó színes üvegablakainak külső oldalán, 1963-ban a mellékhajók fakeretes ablakainak külső oldalán vaskeretes drótüvegeket helyeztek el. 1964-ben rendbe hozták a templomkert két szoborcsoportját. Felújították az előcsarnok oszlopait, lekaparták a sárga meszelést, hogy láthatóvá váljon a kőfelület, és helyreállították a talapzatot. 1966-ban kicserélték a földalatti villanyvezetéket, elvégezték az orgona javítását. 1968-ban Rózsássy József budapesti torony-szakiparos renoválta a templomtetőt. 1969-ben Domonkos Jenő budapesti építészmérnök elkészítette a fehérmárvány oltár terveit. Bozóky István kőfaragó mester állította össze az oltárt, Süttőről származó fehér márványlapokból, vörösmárvány lépcsővel. 1970-ben elkészült Takács István festőművész oltárképe, amelyen Szent István felajánlja a magyar szent koronát a szűzanya oltalmába. A művész 1978-ban 14 stációképet festett. 1978-ban Bánföldi István felújította a tetőt és a csatornát. 1981-ben az előcsarnok oszlopainak síkjában üvegajtót helyeztek el a korábbi vasrács helyett a fűtés miatt. 1982-85 között külső tatarozást végeztek. 1987-ben egy pécsi orgonakészítő felújította az orgonát. 1990-ben a szentély festését Rámcsez János és Novanek János budapesti festők végezték. 2002-2004 között a teljes fedést kijavították, új palát és bádogozást kapott a templom, szigetelték a felvizesedett falakat és átfestették a külső homlokzatot. 2005-ben a korábbi aszfaltozás helyett díszburkolat készült a templom körül.

A templom történeti értékeinek megnevezése

A római katolikus templom a település középrészén, a platánsoros fő utca északi oldalán, a zártsorú beépítést megszakítva, szabadonálló helyzetben fekszik. A templom kívül 47,2 méter hosszú és 22,6 méter széles, a főhomlokzat síkjából 65 méter magas toronypár emelkedik. Apszisa íves záródású. A fő-és mellékhajókat valamint a kereszthajót kontyolt nyeregtető fedi, az alacsonyabb sekrestyék a templom falairól induló poligonális tetőt kaptak. A fedés anyaga pala. A templomot kívülről törtfehér színű kőporos vakolat borítja, a kváderezés, a tagozatok, párkányok, pilaszterek sárga színűek.

A tornyok között, a földszinten, a bejárat előtt ión oszlopos árkádsor húzódik tetején bal oldalt Pál, jobb oldalt Péter apostol szobra áll. Pál kardot, Péter pedig a mennyország kulcsait tartja a kezében. Az árkád fölött félkörös üvegablak látható, felette öt félköríves vaknyílás, az oromzat tetején, a kőkolonádon pedig a négy evangélista szobra jelenik meg. A tornyokat a kereszthajón is megjelenő erős kiülésű párkányzat tagolja. A tornyokon egy félköríves nyílás, felette egy négyszögletes nyílás középen félpillérrel, efölött két szögletes vaknyílás látható. A párkány fölött rácsos ikerablakok láthatóak, felettük, a harangház szintjén pedig áttört rózsaablakok húzódnak. A négyzet alaprajzú toronyszakaszt timpanonok zárják le, majd az óráknak helyet adó nyolcszögletű rész következik. A torony tetején kupolaszerű sisakok láthatóak. A templomon egységesen lábazati tagolás fut körbe. A kereszthajókon félköríves záródású, hármas osztású színes üvegablakok láthatóak, alattuk sárga színű, négyszögletes faltükör. A mellékhajók homlokzati falát a karzat padlószintén futó párkány tagolja. A földszinten a kváderezett falpillérek között három-három színes üvegű, félköríves záródású ikerablak található. A karzat szintjén, a falpillérek között félköríves záródású, hármas osztású ablakok láthatóak. A hajó falának felső síkját kis kiülésű golyvázott párkány zárja. Az apszis felső felében, a pilaszterek között, öt színes üvegű félköríves ablak látható, alattuk és felettük kis kiülésű párkánnyal. Az apszis középső párkánya a sekrestyék felső párkányát adja. A sekrestyék északi falán félköríves ablak, a keleti és nyugati oldalon lépcsővel megközelíthető fa bejárati ajtók felett körablak.

Az árkádos bejárat alatt jobbra és balra a toronyba vezető egyenes záródású fa ajtók és a félköríves záródású fa főbejárati ajtó található. A főbejárat félköríves része színes üvegből készült. Az árkád alatt három csegelyes kupola látható. A kórus alatti előcsarnok római keresztboltozatos, a két félmagasságig kanellúrázott oszlop síkjában üvegfallal választották le. Itt található a templomépítési emléktábla és a szenteltvíztartók. A mellékhajók déli falán ajtó vezet a tornyokba. A főhajó négy boltszakaszos, a boltszakaszokat hevederek választják el egymástól. A mellékhajók síkmennyezetesek, a pillérek között félköríves hevederekkel. A kereszthajó és a főhajó metsződésében csegelyes kupola készült, a csegelyeken az evangélisták láthatóak. A hajóban kereszt alakú, kétszintes, golyvázott fejezetű pillérek állnak. A félköríves szentélyt ötszögletű cikkelyes kupola fedi. A főoltár lépcsőzötten megemelt, azt ábrázolja, amint István király felajánlja a koronát Máriának. A négy mellékoltár a kereszthajó keleti és nyugati falán valamint az északi falakon áll. A fa mellékoltárokhoz néhány falépcsőfok vezet. A fehér márvány oltár vörös márvány lépcsőn áll. A faarchitektúrájú, növényi motívumos aranyozott berakású szószék a nyugati mellékhajó és a kereszthajó közötti, legnagyobb pillér mellett helyezkedik el. A gyóntatószékek szintén faarchitektúrájúak, intarziás berakásokkal. A hajó két oldalát faragott fa padok foglalják el, az oldalfalakon szobrok láthatóak.

A sekrestyéket átalakították, ablakait kicserélték. A sekrestyék hajóba vezető, egyenes záródású fa ajtóiban színes üveges betétek találhatók. Az ajtók fölött a keleti oldalon Szent Lászlót, a nyugati oldalon Szent Erzsébetet ábrázoló freskók láthatóak. A nyugati sekrestye, ami miseruha raktárként szolgál, közbenső födémet kapott, amelyre falépcső vezet. A hajók padlóburkolata négyzetes alakú lap a sarkokon átlósan levágva, a sarkokban sötét színű kis méretű négyzetes lapok.

A kórushoz díszes korlátú lépcső vezet fel, amelyet néhány helyen egyszerű rudakra cseréltek. A lépcsőház poroszsüveg födémű. A kórus hajóba benyúló részét volutás, növénymotívumos, festett konzolok tartják. Az orgona alatt két pilaszter látható. A karzat három-három boltszakaszát hevederívek választják el egymástól. A karzat hajópadló burkolatú. A pillérek teljes magasságban, az oldalfalak a lábazat magasságában márványőrlemény festést kaptak, a falfelületek, boltozatok díszes festésűek.

A toronyba falépcsők vezetnek, a falazat vakolatlan, láthatóak a téglák, a téglából készült kiváltások. A harangház fölött, a keleti toronyban vasbeton födémet készítettek, ugyanis itt volt a tűzőrfigyelői szoba.

A hajó tetőszerkezete függesztőműves, a gerinc- és derékszelemeneket oszlopok támasztják alá. A főhajó boltozatainak csúcspontján kúpos, efölött hengeres felépítmény látható, felülről ráccsal fedve, amely a hajó boltozatának felületén kör alakú kovácsoltvas díszítésként jelenik meg.

A templom környéke díszburkolattal, növényzettel van kialakítva. A templomkertben Szent István szobra látható. A Szentháromság-szobor nem található a helyszínen, elszállították rekonstrukció céljából.

A templom kiváló állapotban van, teljesen felújított. Berendezési tárgyai szintén kifogástalan állapotúak. A templomkertben elhelyezett Szentháromság-szobor jelenleg rekonstrukció alatt áll.

A templom jelenleg is működik, látogatható. A műemléki védelem kapcsán bővülhet a nyitva tartás a nagyközönség látogatásának biztosítására.

A templom Pártos Gyula, a magyar építészet egy kiemelkedő alakjának, Lechner Ödön társának egy önálló alkotása. A védetté nyilvánítással Pártos Gyula életművének fontos eleme őrződne meg eredeti állapotában, valamint építészeti sajátosságai miatt további kutatások kiindulópontja lehet.

A templom Kiskunfélegyháza egyik jelentős utcáján áll, városképileg meghatározó szerepet tölt be. A közelben álló régi templommal együtt a város szakrális központját képezik. A műemlék épületek pozitív irányba mozdítanák a város lakóinak identitását és növelnék a település turisztikai vonzerejét.

Nemcsak városképi szempontból fontos megőrizni az eredeti állapotot, hanem az épület építészettörténetileg is jelentős. Jelenleg nem áll fenn veszélyeztető tényező, de az épület jellegénél fogva méltó arra, hogy védelem alá kerüljön.

A teljesen felújított és helyreállított templom eredeti rendeltetésének megfelelően működik, valamint a nagyközönség számára is hozzáférhető. Funkciójának megtartása továbbra is elengedhetetlen.

Alkategóriák